Kockázatértékelés

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.

A Kockázatértékelési Segédlet és a Pszichoszociális Kockázatértékelési Útmutató aktuakizálásra került az eltelt időszakban bekövetkezett, munkavédelmet érintő szervezeti- és jogszabályváltozások, valamint az új hatósági valamint jogalkalmazói tapasztalatok alapján.

Egyéni védőeszköz

 munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet (a továbbiakban: 65/1999 EüM rendelet) 3. § (1) bekezdése alapján az egyéni védőeszközök által védendő testrészekre vonatkozó gyakori kockázatok felsorolását tartalmazó tájékoztató.

• EK-típustanúsítványok listája

• EU-típusvizsgálati tanúsítványok listája

Összefoglaló az arc/szájmaszkokról gyártók illetve forgalmazók számára:

A koronavírus terjedésének megállítása érdekében egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az egyéni védőeszköz és az orvostechnikai eszköz között. Az alábbi linken részletes összefoglalót talál a témában.

Munkabalesetek

Munkabaleset minden olyan balesetet, amely a sérült akaratától függetlenül következik be, egyszeri külső hatás okozza, és szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik. Nem számít, hogy hol és mikor következik be, vagy hogy a sérült munkavállaló elkövetett-e valamilyen szabályszegést.

Munkavégzéssel összefüggő tevékenységnek minősül például a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.
A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt. (Ellenkező esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.)

A munkáltatónak minden munkabalesetet nyilvántartásba kell vennie és ki kell vizsgálnia. Ha a baleset munkaképtelenséget okozott, akkor a munkáltatónak – munkavédelmi szakember, és súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – haladéktalanul meg kell kezdenie a kivizsgálást. A kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni. Ezen túlmenően a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére a munkabalesetet akkor kell bejelenteni, ha a baleset több mint 3 munkanap munkaképtelenséget okozott. A bejelentést súlyos munkabaleset esetén haladéktalanul meg kell tenni.

Ha vállalkozása/cége részére nem történt meg a kockázatértékelés, vagy felülvizsgálati időben van VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT, munkavédelmi koordinátorként munkavédelmi szempontból fogjuk cége kezét, utat mutatunk a labirintusban!

A munkavédelmi hatóság jelentése:

A munkavédelmi hatóság
2022. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól:

A munkavédelmi hatóság elkötelezett abban, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát,
valamint hosszabb távon a munkavégző képességét és életkilátásait veszélyeztető
munkakörülmények javuljanak, a munkavédelmi ellenőrzések hatékonyabbá váljanak.

Az ellenőrzött munkáltatók 72,6%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az
arány 3,8%-kal magasabb a 2021-es év azonos időszakában tapasztaltakhoz képest.

Az ellenőrzések során hozott döntések
Az ellenőrzések eredményeként összesen 5 542 db munkavédelmi döntés került kiadmányozásra. 

2022. I. félévben a szankcionálás során 199 esetben a munkáltatókkal szemben munkavédelmi
bírságot, 28 esetben természetes személyekkel szemben közigazgatási bírságot, valamint 50
esetben eljárási bírságot alkalmaztak a kormánytisztviselők (munkavédelmi bírság 114 763 625
Ft, közigazgatási bírság 1 360 000 Ft, helyszíni bírság 1 676 000 Ft és eljárási bírság 7 175 000 Ft
összegben).
Szabálytalan munkavégzés miatt 105 munkavállalóval szemben szabtak ki helyszíni bírságot,
összesen 1 676 000 Ft összegben.
Az érdemi munkavédelmi döntések 6,9 %-a vont maga után pénzbeli szankciót (munkavédelmi,
eljárási, illetve közigazgatási bírság).

• 2022.09.01. – A TIM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának jelentése – a munkavédelmi hatóság 2022. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól.