Ingatlan-értékbecslés szakmai tudástár
Máté Melinda EV – független ingatlan-értékbecslő, országos lefedettséggel
Ingatlanérték meghatározás alapjai
Az ingatlan-értékbecslés nem csupán egy szám kimondásáról szól: professzionális szakértőként az érték meghatározásának módját is precízen dokumentálni, indokolni és megbízónak érthetően bemutatni kell. Magyarországon az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása egységes szakmai és jogszabályi keretek között történik, amelyek biztosítják a szakvélemény hitelességét és elfogadhatóságát mind hatósági, mind pénzintézeti oldalról.
1. Az értékbecslés módszertana
Az értékbecslés során három fő módszert alkalmazunk:
- Összehasonlító (piaci) módszer: A jelenlegi kínálati vagy már megvalósult piaci adatok alapján, releváns korrekciókkal történik a becslés.
- Költségalapú módszer: Külön számoljuk az épület pótlási/kialakítási értékét és a telekértéket, majd avultatjuk.
- Hozadéki (jövedelem) módszer: Bérbeadható, jövedelmet termelő ingatlanoknál alkalmazzuk.
- Statisztikai módszer: (lakóingatlan vagy egyéb ingatlanfedezet esetén egyaránt) alkalmazása mellett is elvárt ugyanakkor, hogy a fedezet értékének felülvizsgálatára egyedi alapon (értékelés aktualizálással vagy teljeskörű értékbecsléssel), független értékbecslő által kerüljön sor.
A választott módszert mindig az ingatlan típusa, a rendelkezésre álló adatok mennyisége és a megbízás célja határozza meg, amelyet a szakvéleményben indokolni is kell.
2. Ingatlan-értékbecslési jelentés követelményei
Az értékbecslés szakmai szempontból akkor tekinthető szabályosnak, ha tartalmazza:
- Az ingatlan egyértelmű beazonosítását (cím, helyrajzi szám, természetbeni állapot)
- Tulajdoni lap, térképmásolat, alaprajz adatait
- Az alkalmazott módszer(ek) részletes leírását
- A felhasznált piaci összehasonlító adatokat és azok korrekcióit
- A műszaki állapot rövid ismertetését
- A jogi helyzet és terhek értékre gyakorolt hatását
- A megállapított értéket és annak fordulónapját
Banki célú értékbecslésnél további MNB- és hitelintézeti elvárások is kiegészítik a jelentést.
3. Értékbecslés jogi háttere Magyarországon
Az értékbecslő tevékenységét több jogszabály és szakmai standard szabályozza, többek között:
- évi LXXVIII. törvény (lakáscélú ingatlanokról)
- évi LXXVI. törvény (szolgáltatási tevékenységek általános szabályairól)
- 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység feltételeiről)
- 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet (az értékbecslés szakmai alapjairól)
- TEGoVA európai értékbecslési szabványai (EVS)
E jogszabályok garantálják az átláthatóságot és a szakvélemény jogi megalapozottságát.
4. Ingatlan-értékbecslés európai standardok szerint
A TEGoVA (European Group of Valuers’ Associations) ajánlásai és az EVS standardok egységesítik az értékfogalmakat, biztosítva, hogy a magyar gyakorlat igazodjon az európai elvárásokhoz. Nemzetközi ügyfelek vagy határon átnyúló finanszírozás esetén ezek alkalmazása szinte elvárás.
5. MNB ajánlás értékbecsléshez
A Magyar Nemzeti Bank külön ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a banki célú értékbecslésekben a következők:
- A piaci összehasonlító adatok hitelessége
- Az értékelő személyének függetlensége
- Fényképes dokumentálás
- A jogi helyzet maradéktalan tisztázása
Ezek az elvek a transzparens és visszakövethető értékbecslést szolgálják.
6. A piaci érték meghatározásának szabályai
A piaci érték meghatározása mindig az aktuális kereslet-kínálat viszonyában, üzletszerű, jóhiszemű, kényszertől mentes adásvétel feltételezésével történik. Az értékbecslő figyelembe veszi:
- Hasonló ingatlanok aktuális kínálati és tényleges eladási árait
- Az ingatlan műszaki és esztétikai állapotát
- Az elhelyezkedést (országos, települési, mikrokörnyezet szintjén)
- Értéket befolyásoló sajátosságokat (pl. garázs, melléképület, korszerűsítés)
Ahogy a magyar mondás tartja: „A jó hely minden pénzt megér.”
7. Területszámítás az ingatlan értékbecslésben
A pontos érték meghatározásának alapja a pontos alapterület. Egyértelműen kell meghatározni:
- Mi számít hasznos alapterületnek
- Mi számít bruttó alapterületnek
- Hogyan kezeljük a nem lakott vagy segédhelyiségeket (pince, garázs, terasz, melléképület)
- Milyen szorzóval számoljuk az alacsonyabb értékű területeket
Pontatlan terület = pontatlan fajlagos érték = pontatlan végső érték – ahogy mondani szokás: „A részletekben rejlik az ördög.”
8. Értékbecslés során feltárt műszaki hibák dokumentálása
A felmérés során észlelt hibákat (például szerkezeti repedés, nedvesedés, elhasználódott nyílászárók, elavult gépészet) dokumentálni kell, szükség esetén fotóval is. Az értékbecslő ezek súlyától függően értékcsökkentő tételként is figyelembe veszi.
9. Jogok és terhek figyelembevétele értékbecslésnél
Szolgalmi jog, haszonélvezet, vezetékjog, elidegenítési és terhelési tilalom, bérleti jogviszony – ezek mind befolyásolják az ingatlan forgalomképességét és piaci értékét. A tulajdoni lap III. részének vizsgálata elengedhetetlen. Ezek megléte akár jelentősen is módosíthatja a becsült értéket.
10. Működési engedély ellenőrzése értékbecslés során
Különösen vállalkozási, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltatási célú ingatlanoknál vizsgálni kell, hogy a tényleges használat összhangban van-e az engedélyezett rendeltetéssel. Az eltérés értékcsökkentő tényező lehet, vagy akár feltételessé is teheti az értékesíthetőséget.
Friss piaci trendek és adatok
2024-ben az ingatlanpiacot Magyarországon továbbra is a kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg. Az MNB adatai szerint az országos lakásár-index 2024 első félévében 6,2%-os növekedést mutatott, míg Budapesten a prémium lokációkban akár 8-10%-os drágulás is tapasztalható volt. A vidéki családi házak értékelésekor egyre nagyobb hangsúlyt kap a korszerű energetikai állapot, valamint a fenntarthatósági szempontok.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci átláthatóság, a jogszerűség és a szakszerű dokumentálás a legfontosabb értékmérők az értékbecslői szakmában. „Jobb ma egy pontos értékbecslés, mint holnap egy rossz vétel!” – tartja a szakmai közmondás.
Összefoglalás
Az ingatlan-értékbecslés komplex, szakmai alapokon nyugvó tevékenység, amelyet számos jogszabály, standard és piaci elvárás szabályoz. A pontos, független és dokumentált értékbecslés elengedhetetlen az ingatlanpiac biztonságához, legyen szó magánszemélyi, vállalati vagy banki célról.
Amennyiben megbízható, országos lefedettségű, független ingatlan-értékbecslőre van szüksége, keressen bennünket bizalommal!
