Munkabiztonsági és Munkaegészségügyi Szaktevékenység Támogatása Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Számára

Érthető leírás a kockázatértékelés rendszeréről és annak jogszabályi hátteréről

Miért fontos a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés a munkáltató egyik legfontosabb eszköze a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében, hiszen „jobb félni, mint megijedni”. Célja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremtse, miközben teljesíti a jogszabályi követelményeket és segíti a munkavállalók védelmét.

Mit jelent a kockázatértékelés?

A kockázatértékelés nem pusztán egy papírmunka, hanem egy olyan folyamat, amely során a vállalkozás átvilágítja a munkakörülményeit, feltárja, hogy mi veszélyeztetheti a dolgozókat, majd meghatározza, miként lehet kiküszöbölni a veszélyeket vagy elfogadható szintre csökkenteni a kockázatokat. Nem szükséges bonyolult matematikai számításokba bonyolódni, a lényeg, hogy a munkáltató felelősen, a jogszabályok betartásával járjon el.

Veszély és kockázat fogalma

Veszélynek tekintünk minden olyan eszközt, anyagot, módszert vagy munkakörnyezeti hatást, amelyből sérülés vagy egészségkárosodás származhat. Kockázatnak nevezzük azt a helyzetet, amikor a veszélyből eredő károsodás valószínűsége és súlyossága együtt értelmezhető. Ahogy mondani szokás: „A baj nem jár egyedül”, ezért minden lehetséges forrást érdemes számba venni.

Mire van szükség a kockázatértékeléshez?

A kockázatértékelés során a munkavédelmi előírások teljesülését szisztematikusan ellenőrizni kell. Fel kell tárni a hiányosságokat, szabálytalanságokat, majd ezeket megszüntetni, hogy a fennmaradó kockázatok elfogadható szinten maradjanak. Ehhez a legfontosabb a munkavédelmi ismeretek gyakorlati alkalmazása. Bizonyos esetekben szükség lehet mennyiségi vizsgálatokra vagy munkahigiénés mérésekre is – például veszélyes anyagok esetén –, de általában nem elvárás a laboratóriumi mérés vagy költséges szolgáltatás igénybevétele.

A kockázatértékelés fő céljai

• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesülése.
• A szükséges intézkedések meghatározása, illetve ezek rangsorolása fontosság szerint.
• A veszélyek megszüntetése vagy a fennmaradó kockázatok minimálisra csökkentése.

Jogszabályi háttér

A kockázatértékelés kötelezettségét a 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) írja elő, amely 1998. január 1-jétől minden munkáltató számára kötelezővé tette a kockázatértékelés elvégzését. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie.

Ki végezheti a kockázatértékelést?

A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, így elvégzésére csak megfelelően képzett szakember jogosult. A munkáltató megbízhat saját munkabiztonsági, vagy foglalkozás-egészségügyi szakembert, de akár külső szakértőt is bevonhat. A külső szakértő előnye lehet a nagyobb tapasztalat, míg a belső szakember jobban ismeri a konkrét munkakörülményeket. Fontos, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató és a munkabiztonsági szakember együttműködjenek, és a dokumentumokat aláírásukkal hitelesítsék. A felelősség azonban mindig a munkáltatót terheli.

Gyakori veszélyforrások és kockázati tényezők

• Veszélyes anyagok:
• tűzveszélyes, robbanékony, oxidáló anyagok
• maró, instabil vagy túlérzékenységet okozó anyagok
• rákkeltő, mutagén, utódkárosító anyagok
• oxigénhiányt okozó anyagok

Munkavégzésből eredő kockázatok:

• kézi anyagmozgatás, rossz munkamódszer
• feszültség közelében végzett munka
• túlzott fizikai igénybevétel, egyéni védőeszköz többletterhelése
• Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők:
• nehéz fizikai vagy nagy koncentrációt igénylő munka
• intenzív, monoton, éjszakai vagy többműszakos munka
• egyedül, elszigetelten végzett munka, távmunka
• személyek vagy állatok fenyegetése, támadása
• Egyéb tényezők:
• munkavédelmi oktatás hiánya vagy gyengesége
• gyakran változó dolgozók, munkaszervezési hiányosságok
• szakképzettség hiánya, dokumentációs hiányosságok
• elsősegélynyújtás hiányai

A kockázatértékelés folyamata

A kockázatértékelés során mindig a tényleges munkakörülményeket kell vizsgálni, összevetve azokat a vonatkozó előírásokkal és korszerű megoldásokkal. Fontos, hogy ha van technológiai utasítás, azt összehasonlítsuk a tényleges munkavégzéssel, és megkeressük az eltérések okát. A „ki korán kel, aranyat lel” elv alapján érdemes időben feltárni a problémákat, mert a megelőzés mindig olcsóbb, mint a baj orvoslása.

Példák a kockázatokra különböző munkakörökben

• Karbantartók esetében: nagyobb zaj-, rezgés- és toxikus anyag expozíció.
• Fizikai munkásoknál: kézi anyagmozgatás, feszültség közeli munka, védőeszközök többletterhelése.
• Pszichés terhelés: szervezési hiányosságok, túlzott vagy túl kevés információ, konfliktusok, döntési kényszer, érzelmi megterhelés.

Összefoglalás

A kockázatértékelés nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a vállalkozás sikerének záloga is, hiszen „jobb előre gondolkodni, mint utólag bánkódni”. A megfelelően elvégzett kockázatértékelés hozzájárul a biztonságos munkakörnyezethez, a balesetek és egészségkárosodások megelőzéséhez, valamint a munkavállalók megbecsüléséhez és elkötelezettségéhez.